Mi sem természetesebb, hogy egy párt, amely már nevében is zöld, markáns környezetvédelmi politikát kíván folytatni. Programunk e fejezetében ennek hagyományos értelemben vett kérdéseit taglaljuk.
Fontos megjegyeznünk azonban: a környezetvédelem nem fog megvalósulni mindaddig, amíg az emberek jóléte nincs biztosítva. Amikor pedig ez végre bekövetkezik, akkor mintegy automatizmusként fognak megoldódni az ilyen jellegű gondok, minden egyéb beavatkozás, hangzatos jelszavak, hajmeresztő akciók vagy hatástalan tiltakozások nélkül.
Csupán ábrándokat kergetünk például arról, hogy az erdőket puszta jóindulatból nem fogják kivágni, ha közben nem állítunk szilárd gazdasági akadályt a környezetet pusztító mamutcégek, és büntetőjogi szankciókat az éppen olyan veszélyes fatolvajok, de más környezetkárosítók és -szennyezők elé is.
A környezetvédelem rendkívül fontos és halaszthatatlan ügyét ma olyan tehetségtelen emberek és hasznavehetetlen intézmények képviselik (véleményünk szerint egyfajta célzatos szándékosságnak köszönhetően), hogy éppen emiatt váltak ellenszenvessé még az átlagember számára is a valóban Zöldek®.
Ennek a helyzetnek köszönhető talán az is, hogy bizonyos körökben passzióvá vált a környezet pusztítása vagy a védett állatok vadászata.
Arról nem is beszélünk, hogy magát az eszmét és a „zöld” gondolatot is megpróbálják kisajátítani bizonyos politikai körök és ideológiai irányzatok.
Pedig a környezetvédelem olyan közös ügy, amelyet nem szabad politikai célok szolgálatába állítani. Épp ellenkezőleg: a politikának kellene a környezetvédelem céljait szolgálni, és az ehhez szükséges eszközöket és megoldásokat biztosítani.
Ha hagynánk, hogy a környezetvédelmet azok a butító és romboló ideológiák uralják, amelyek Magyarországon is évtizedek óta bizonyítják szerény „képességeiket”, a környezetvédelem zászlója alatt is esztelen pusztítás venné kezdetét, miközben a magukat zöldnek mondó szervezetek busás korrupciós pénzeket zsebelnének be.
Mi ezt nem szeretnénk, és nem is akarjuk, hogy ez bekövetkezzék.
A környezetvédelemnek, áthatva az egész társadalmat, a III. évezred küszöbén nemzeti érdeknek kell lennie, amelynek az egész világon azonos elvek mentén kellene érvényesülni, nem pedig egy újabb politikai maszlagként az emberek félrevezetését szolgálnia.
Mi Zöldek® nem vagyunk a múlt csökevényeinek, a jobb- és baloldalnak politikusi gárdájához köthető megszokott pénzlenyúlási lehetőségek kivitelezésében érdekeltek, mert mi nemcsak mondjuk, hanem tudjuk is: „a pénz nem ehető”.
Bennünket a kegyetlen XX. század alantas anyagisága és manipulált látszatproblémái helyett a nehézségekkel teli III. évezred idealizmusának és igazi kihívásainak alárendelt magasabb rendű cél, szűkebb értelemben a haza és a nemzet fennmaradásáért, tágabb értelemben pedig a világ és az emberiség megmentéséért érzett felelősségtudatunk vezérel.
1. A Zöld Párt® ökologikus rendszert kíván felépíteni. Ez azt jelenti, hogy az élet minden területén a természettel, a világ természetes működésével, valamint az emberi léttel és a józan ész magától értetődő szabályaival összhangban működő országot és világot szeretnénk.
Ma már számtalan olyan felfedezés és találmány létezik, melyek megújuló energiaforrá-sok, vagy akár puszta izomerő segítségével állítanak elő a mindennapi élethez szükséges energiát, amihez korábban ipari erőforrások, elektromos áram vagy fosszilis energiahordozók voltak szükségesek.
Mi az ilyen eszközök használatát szorgalmazzuk. Apró változtatásokkal és rendeletekkel könnyen előmozdíthatnánk ezt. Ilyen rendelkezésekre a skandináv államokban már most is számos példát találunk, de Magyarországon egyetlen politikai erő sem tartja fontosnak ezeket tanulmányozni.
2. Magyarországon jelenleg ostoba szabályozások akadályozzák a környezetbarát energiahordozók meghonosítását. Mi eltörölnénk a megújuló energiaforrásokból nyerhető energia korlátozásait. Nagy hangsúlyt helyezünk a geotermikus energia felhasználására, mert hazánk igen jó lehetőségekkel rendelkezik ezen a téren.
3. Az állami beruházások során is előnyben részesítenénk a megújuló energiaforrások használatát a világítás és a fűtés biztosítására. Kiváló külföldi példaként említhetnénk a londoni Victoria pályaudvart, ahol a csarnok padlóján naponta áthaladó sok tízezer utas léptei termelik meg a világításhoz szükséges elektromos áramot. Ilyen és ehhez hasonló megoldásokat alkalmaznánk, ahol csak lehet.
4. Meg kell reformálni a városok tömegközlekedési rendszerét. Az autóbuszok, villamosok, a metró mind XIX. századi találmányok eredményeképpen születtek, ezért itt az ideje, hogy újratervezzük ezeket a III. évezred igényeihez és elvárásaihoz mérten. Külföldi kutatóintézetekben évek óta folyik az alternatív tömegközlekedési eszközök fejlesztése, de hazai találmányokból is van elég.
5. Jelentős hazai tudásbázis épült ki az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaságban alkalmazható ember- és környezetbarát technológiai megoldások terén is, melyekkel nemcsak a vegyszermentes gazdálkodás kívánatos és piacképes alkalmazása válik egy csapásra elérhetővé, hanem a terméshozamok növelése és a termőföldek minőségének javítása mellett a vízszükségletek optimális megoldása is, elkerülve ezzel az Alföld elsivatagosodását.
6. Kerékpárt mindenkinek és kerékpárutat mindenhová, vidéken is!
A gyors, környezetbarát és biztonságos városi közlekedés érdekében fokoznánk a kerékpárutak építésének ütemét, hogy ez a legkörnyezetbarátabb közlekedési eszköz egyre inkább visszakapja a hajdan volt megbecsült helyét a mindennapjainkban. Célul tűzzük ki, hogy minden családnak alanyi jogon legalább egy kerékpárja legyen, amelyet adójóváírással finanszírozunk meg. Emellett minden állampolgár számára biztosítjuk az ingyenes KRESZ oktatást a közlekedési szabályok széleskörű megismertetése érdekében, ezzel is az élet védelmét és a biztonságos közlekedést szolgálva.
7. Az állatkínzást súlyos büntetéssel sújtanánk, hiszen az, aki egy védtelen állat szenvedésében szórakozást lát, olyan antiszociális elem, akit hosszú időre ki kell zárni a társadalom közösségéből. Bár az állatvédelmi törvényt nemrég szigorították, a büntetési tételek mégsem jelentenek kellő visszatartó erőt.
Ez is egy olyan terület, ahol felvilágosító kampányra van szükség, hogy az emberek megértsék, az állatok nem a tulajdonaik, hanem a védelmükre szoruló élőlények.
8. A nagyüzemi állattartást vissza kell szorítani, mert olyan súlyos környezeti károkkal jár, amit más országok már a saját bőrükön tapasztalnak. Az apró rekeszekbe bezsúfolt állatok – amelyek gyakran egész életüket egy testhelyzetben töltik, mert megfordulni sem tudnak – rengeteg oltóanyagot kapnak, hogy ne szedjenek össze fertőző betegségeket. Így a mérgező anyagok a húskészítmények fogyasztóinak asztalára is odakerülnek.
Mivel a kórokozók évről évre ellenállóbbakká válnak, az ipar egyre erősebb oltóanyagokat produkál, mígnem elérjük a védekezés határát, és óriási járványok törnek ki a felhasznált vegyszerek előre nem sejtett hatásainak következtében.
Az állattartó telepek naponta ezertonnaszám termelik az „iparszerű” trágyát, amely veszélyes hulladék, és szennyezi a talajvizeket is. A szarvasmarhák és más lábasjószá-gok tömeges legeltetése letarolja a mezőket és elősegíti a talajeróziót, az emésztés folyamán kiszabaduló metán pedig nagyban hozzájárul az üvegházhatás fokozásához.
Mindezek a problémák nem álltak fenn néhány évtizede, amikor még a profitmaximalizálásra törekvő élelmiszeripari cégek helyett a családi gazdaságok működtek.
Mezőgazdasági programunk ezért is irányozza elő a családi gazdaságok rendszerének helyreállítását. Ennek helyességét a dél-amerikai felmérések is igazolják, amelyek bebizonyították, hogy a hagyományos termelési módszerek adott földterületen olcsóbban érnek el ugyanakkora terméshozamot, mint a környezetszennyező nagyüzemi megoldások. Ez Magyarországon is hasonlóan igaz.
9. Magyarországot meg kell védeni a génmanipulált növények behozatalától, a klasszikus kultúrnövények kereszteződését pedig meg kell akadályozni. A génmanipulált élelmiszerek behozatalát természetesen ugyanígy meg kell tiltani.
A génmanipuláció bárminemű alkalmazását teljességgel elutasítjuk az állattenyésztés egészére tekintve oly módon is, hogy génmanipulált növényeket még takarmányozási célra sem lehet felhasználni.
10. Egy zöld párttól talán különösen hangzik, de a Magyar Szociális Zöld Párt nem utasítja el teljességgel a hagyományos atomenergia használatát, bár azt fokozott veszélyessége miatt nem tekinti ideális megoldásnak.
Magyarország súlyos energiafüggőségének enyhítése érdekében biztonságosabbá tennénk a meglévő Paksi Atomerőművet, majd pedig új típusú atomenergia hasznosítási módszerek kidolgozását kezdjük el, amivel jelentősen hozzá tudunk járulni az ország energiaigényének fedezéséhez.
A kifejlesztett technológia kockázata a mai megoldásokhoz képest jóval alacsonyabb lesz, a keletkező sugárzóanyag tárolására pedig biztonságosabb módszer kerül kialakításra, megszüntetve ezzel a külföldi függőségünket.
11. Támogatjuk a környezetbarát technológiákra épülő hazai járművek fejlesztését és üzemeltetését, amit a külföldről behozottak esetében is biztosítunk. A gépjárműveket sújtó adókat főleg a károsanyag-kibocsátásra alapoznánk.
Azoknak a közlekedési társaságoknak, amelyek alacsony emissziós értékű motorral rendelkező járműveket (pl. hibridmotorokat) alkalmaznak, elsőbbséget adnánk az állami támogatások és a hitelfelvételek terén. Egyúttal ösztönöznénk az ilyen járművek magyarországi gyártásának beindítását is, hisz ez jóval kevesebb erőforrást igényel, mint a hagyományos robbanómotoros járművek elkészítése.
12. Újra megteremtjük a nyersanyag-újrahasznosítás szétvert rendszerét. Az üvegeket ismét visszaváltanánk a vásárlás helyén, az újságpapírt és a rongyokat állami átvevőhelyeken lehetne leadni térítés ellenében, a fémhulladékot pedig természetesen szintén újrafeldolgozás alá vonnánk.
A csak mutatóba felállított „hulladékszigetek” helyett – amelyeket alig használnak ki – kilós átvevőhelyeket állítanánk fel, ahol pénzért vennék át a szétválogatott, újra feldolgozható hulladékokat. Ilyen rendszer működik például Nagy-Britanniában is.
13. Magyarország egyik súlyos problémája a kommunális hulladékok ártalmatlanítása. Ausztria évtizedekkel ezelőtt megoldotta ezt a kérdést: úgy gondolták, hogy nincs joguk a jövő nemzedékre hagyni az általuk felhalmozott szemetet, ezért modern, mindenféle káros anyagot kiszűrő szemétégetőket építettek, és jelenleg egy gramm szemetet sem temetnek a föld alá.
Hazánkban az ilyen fejlesztések eleve kudarcra voltak ítélve az államigazgatási szerveket is átható korrupció miatt. A környezetvédelmi beruházásnak szánt égetőműveket rendre a tervtől eltérően próbálták megépíteni, és mivel nem szerelték fel az előírt szűrőket, jó esetben semmi, rosszabb esetben pedig mérgező füst lett a végeredmény.
Jelenleg a kommunális szemét jelentős részét hagyományos hőerőművekben égetik el mindenféle szűrés nélkül, ez képezi az erőművek üzemanyagának 10-15 százalékát. Az égő műanyagokból számtalan nagyon veszélyes gáz és más égéstermék szabadul fel, így például a súlyosan rákkeltő dioxin.
Magyarországon ma a regionális hulladéklerakók építését részesítik előnyben, holott az ország jelentős része a felszín alatti vizek védelme szempontjából érzékeny, ami azt jelenti, hogy a felszínen megjelenő szennyezés igen hamar lejut a vízadó rétegekbe, veszélyeztetve ezzel az értékes ivóvíz készleteinket.
A hulladékok mennyiségét minimálisra kell csökkenteni az újrahasznosítással, a fennmaradó rész esetében pedig előnyben kell részesíteni a korszerű filterekkel ellátott hulladékégető művekben való ártalmatlanítást.
Hosszútávon pedig meg kell szüntetni a szemét elégetését és a föld alá temetését is.
A Zöld Párt® köreiben tevékenykedő újítók és feltalálók számos technológia alapjait fektették le, sőt gyakorlati megoldásokat is létrehoztak már a hulladékhasznosítás teljes skálájára, abból az alaphelyzetből kiindulva, hogy hulladék és szemét nincs, csak hasznosítható és ésszerűen feldolgozható nyersanyag!
Ebből az alaptézisből kiindulva, és a meglévő újrahasznosítási technológiákat figyelembe véve, Magyarország akár hulladékfeldolgozó nagyhatalom is lehetne, és egyik legnagyobb bevételi forrását erről a területről tudná realizálni.
Ezzel párhuzamosan a kínos nyersanyaghiányunk is automatikusan megoldódna úgy, hogy azt helybe leszállítják, és még pénzt is kapunk érte, hiszen manapság minden ország elsődleges gondja, hogy mit kezdjen a fogyasztásból visszamaradó hatalmas hulladéközönnel. A feldolgozás ipari méreteiből adódó nagyarányú munkahelyteremtésről pedig már nem is beszélünk.
14. Folyóink vidékét évről évre árvíz, belvíz sújtja. Katasztrófavédelemnek nevezik az ez ellen való védekezést, a gátépítést, pedig ezzel valójában szó szerinti tartalmat adnak neki: a katasztrófa védelmét látják el. Át kell gondolnunk, újra kell szabályoznunk folyóinkat, mert a XIX. században felelőtlenül, a természetes élőkörnyezet figyelmen kívül hagyásával gátak közé szorított Tisza és mellékfolyói áradása létfontosságú az Alföld termőtalajának táplálása szempontjából.
Szó sincs persze arról, hogy lebontsuk a gátakat és szabad utat engedjünk az árvíznek. Egyszerűen újra mezőgazdasági művelés alá kell vonni a régi ártereket, és a gátakon átfolyási pontokat nyitni, melyeken keresztül a víz újra elöntheti ezeket a területeket. Az árvíz megszüntetése helyett tehát az elterelésére kell törekedni, ezzel egyébként rengeteg pénzt is megtakarítva, hiszen nem kell sem a meglévő gátakat magasítani, sem újabbakat felhúzni. Nem kell továbbá öntözőrendszereket sem építeni, amelyek rengeteg energiát fogyasztanak.